Alexandra: …a gyönyörű, hatalmas ujjaival szorosan markolta combom fehér bőrét…
…láttam, ahogy a puha hús kibuggyan az ujjai között. Annyira szép volt…
…nem tehetek róla. Zombiként léteztem már másfél hónapja
Bárhová mentem, bármit csináltam az utolsó együttlétünk képei lebegtek a szemem előtt. Naponta százszor éltem újra át. Láttam, ahogy megérint, láttam magamon a kezét, éreztem a forró leheletét a nyakamban és az ujjait, ahogy a hajamba túr… ahogy belémhatolt, azt a gyönyörű ismeretlen, mindent elsöprő vad gyönyört. Életemben nem volt még ilyen farok bennem. Soha, de soha nem élveztem még férfit így… azelőtt. És sajnos azóta sem.
Szinte fájt a hiánya
Hat rohadt hosszú hete csak Róla ábrándoztam. Pedig fogalmam sem volt arról, hogy valaha találkozunk -e még. Amikor elköszönt nem ígért semmit. Az ég világon semmit. Még csak annyit sem, hogy sokáig fog tartani, míg újra keres…, vagy, hogy soha… Szerelmes nem voltam nyilván, de belehaltam minden napba. Hányingerem volt és beleizzadtam minden emlékképbe.
Hallottam, ahogy pittyeg a gépem
E-mail… ki a francot érdekel?? Hajnal kettőkor… a francos hirdetések, meg a statisztikai baromságok. De nagyon nehezen aludtam vissza. Minden magányos pillanatban elöntötte az agyam a vágyképeim áradata. Tele volt az orrom az illatával, a szemével, a sóhajával… basszus, tagadhatatlanul és kurvára kínlódtam. Benyúltam a takaróm alá és finoman a puncimra tettem a kezem. Nedves volt és forró. Nem izgatni, sokkal inkább megnyugtatni szerettem volna magam, de tudtam, hogy addig úgysem nem jön álom a szememre, amíg nem elégítem ki magam. Szinte mozdítani sem kellett a kezem. A csiklóm úgy lüktetett, mint egy mélynyomó, valami diszkóban. Csak finoman tartottam a két ujjam között és gyakorlatilag teljesen mozdulatlanul élveztem el. Az egész napos vágy úgy robbant szét a testemben és az elmémben, olyan valóságos volt, hogy szinte elsírtam magam. Csodálatos volt. Pillanatok alatt elaludtam végre és egészen reggelig nem is ébredtem fel.
Reggel arra ébredtem, hogy reszketek, úgy fázom
Magamra húztam a takaróm és próbáltam még nem tudomást venni róla, hogy reggel van. De az agyam kávét, a testem a pisilést követelte, szóval kénytelen voltam kikászálódni. Szorosan magamra tekertem a paplant és azzal evickéltem a konyha felé. Feljebb nyomtam a fűtést, bekapcsoltam a kávéfőző gombját, majd elmentem a mosdóba. A reggeli rutin jólesően kebelezett be. Mire üzemkész lett a kávégép, a radiátor is felforrósodott…, megmosakodtam és már-már egészen úgy éreztem, hogy készen állok a mai napra. A csaj a rádióban jó időt ígért és én hajlottam rá, hogy higgyek is neki, szóval széles mosollyal a számon léptem ki a csütörtöki napsütésbe.
Megnéztem a postaládám, köszöntem Erzsi néninek és sarkig tártam a kaput az ismeretlen babakocsis nőnek
Kiléptem az utcára és földbe gyökerezett a lábam. Ott állt a kapuban… Ott állt a rohadt szexi, makulátlan fehér ingében, a nagyon piros nadrágjában és a kurva menő napszemüvegében és mosolygott. Úgy, mintha mi sem történt volna. Mintha nem telt volna el hat hét…, mintha semmi nem történt volna, csak ma épp úgy döntött, hogy jótéteményi szolgálatból feldobja a reggelemet a millió dolláros mosolyával… És az én arcom felragyogott… pont úgy mintha mi sem történt volna, mintha nem telt volna el hat hét…. blablablabla… álltam és bárgyún mosolyogtam -bár szerettem volna azt képzelni, hogy elképesztő szexisen, de biztos nem- és közelebb léptem, és még közelebb és egyenesen a karjai közé sétáltam. Csókolóztunk. Hosszan, szenvedélyesen és még tovább. Sokkal jobb és érzékibb volt, mint amilyenre emlékeztem.
– Kérsz egy kávét? – kérdeztem, amikor végre szóhoz jutottam
– Perszehogy kérek! Azért jöttem! Azt rebesgetik itt lehet a a város legjobb kávéjához jutni – válaszolt és megint “úgy” mosolygott, hogy kézen ragadtam és már fordultam is be vele a kapualjba.
Bénázva kerestem a kulcsom és igyekeztem valamit mondani, de egyszerűen semmi nem jutott az eszembe, csak fel- , felnéztem és vigyorogtam, mint a vadalma
Ahogy becsuktam magunk mögött az ajtót megragadott és olyan szorosan húzott magához, hogy csak felváltva tudtunk levegőt venni. Megsimogatta az arcom, a szemembe nézett és újra csókolni kezdett. Izgató, forró és vággyal teli csók volt ez. Hol szorosan rátapadt a számra, hol kicsit távolabb húzódott és épp csak a nyelvével érintette az ajkaimat. Felnézett és elmerült a szememben, majd újra teljesen belemélyedt a számba. A nyelve mohó volt de olyan finom, olyan sokat ígérő, annyira bátor de csöppet sem tolakodó, egyszerűen tökéletes. Éreztem ahogy kezd ő is elveszni ebben a csókban. Egyre össze-visszább volt a lélegzetünk és a térdem is megremegett olykor. Még mindig szorosan tartott, majd mintha táncolni akarna lassan kimozdított a helyzetemből. Lépkedni kezdtünk a csókunk ütemére, egészen a kanapéig.
– Várj! Be kell telefonálnom! Muszáj! – a hangom fátyolos volt
– Persze, bocsánat. – mondta és elengedett
Kibontakoztam az ölelésből és ledobtam a kardigánom a fotelbe
Előkotortam a telefonom, egy pillanat alatt beteget jelentettem és hoztam egy üveg vizet a konyhából. Mellé telepedtem a kanapéra és visszatértem a szájához. Megsimítottam az arcát, az ujjaimat végighúztam az ajkán, majd durván, az elmúlt hat hét összes vágyával rátapadtam a számmal. Két kézzel téptem az ingét, nem kímélve a gombokat és hangosan felnyögtem, ahogy a tenyerem a meztelen mellkasára tapasztottam. Végigvezettem az ujjaim egyenesen a nadrág övéig. Egy pillanatig sem haboztam, a másodperc törtrésze alatt csatoltam és gomboltam ki és a kezem már benn is volt az alsógatyájában. Olyan kemény volt, hogy elaléltam tőle. Letérdeltem a földre, lehúztam róla a nadrágot és élveztem a látványt, ahogy a kőkemény, hatalmas farka előbukkan a gatyájából. Fantasztikus volt. Mélyet lélegeztem…, mint egy sötét kamrába zárt rab, aki végre kilépett a friss mezőre és igyekszik megtölteni a tüdejét az éltető levegővel. Alig mertem hozzáérni. Csak a nyelvemmel érintettem és közben néztem rá.
Nem csukta be a szemét. Egyenesen belemélyedt a tekintetembe
Éreztem, ahogy megremeg, minden egyes nyelvmozdulatomra…, ahogy várja és ahogy élvezi az érintésem. Végignyaltam a tövétől egyenesen a hegyéig. A végén épp csak, hogy ráleheltem. Az egyik kezemmel megfogtam a tövénél, hogy egyenesen tudjam tartani, míg a másikkal óvatosan elkezdtem simogatni. Nem értem hozzá…, inkább csak az ujjaimat sétáltattam rajta. Majd visszahajoltam rá és megnyálaztam alaposan. Ahogy visszahúztam a fejem, hosszú nyálcsík húzódott a farka és szám között. Láttam, ahogy néz, éreztem ahogy felizgul a látványtól. Soha ilyen felszabadultnak nem éreztem még magam. Szemérmetlenül és fesztelenül játszottam vele. Tudtam, éreztem minden rezdülését. Élveztem, ahogy ő is megőrül ebben az egészben.
Amikor végül újra megcsókoltam és mélyen a számba mélyesztettem a farkát, felhördült és szorosan a hajamba markolt
Szinte húzta a hajam és majd összeroppantotta a fejem. Megálltam és igyekeztem mozdulatlan maradni. Éreztem, ahogy pulzál. Csodálatos volt, ahogy kitöltötte a szám minden zugát. Szorosan a szájpadlásomhoz préseltem és elkezdtem lassan, finoman szopni. Nem mozdítottam a nyelvem, vagy a szám, csak szívtam ütemesen, amíg újra egyre jobban szorította a fejem. Akkor engedtem a vákuum szorításán és elkezdtem a nyelvemmel fel-le mozogni óvatosan. Majd egyre hosszabban és erősebben, majd körbe és egyre határozottabban. Megmarkolt újra és lehúzta a fejem magáról.
Felállított és lehúzta rólam a ruháimat
Nem kapkodott. Minden pillanatot kiélvezett. Láttam a csodálatot a szemén. Élveztem és elvesztem minden mozdulatában. Egy szál bugyiban álltam előtte…, belefúrta a fejét az ölembe. Leültetett maga mellé, majd elém térdelt. Újra a bugyimra hajolt és hosszan lélegzett így. Egészen forró volt a lehelete. Szinte égetett és egyre nedvesebb lett a szája körül a bőröm. Éreztem, ahogy megnyal. Éreztem a nyelvét a finom anyagon át, majd hirtelen félrehúzta és egy hosszú, lassú mozdulattal végignyalta az egészet. Zárva voltak a lábaim, mégis egészen mélyen éreztem a nyelvét. Felnyögött és rámnézett.
– Atyaég! Hogy tudsz ennyire nedves lenni? – őszinte elragadtatás volt a hangjában és őrült vágy. Lehúzta a bugyim és úgy habzsolt, mint egy a szomjas sivatagi vándor. Olyan odaadással, olyan vággyal ért hozzám, a csókjai, a nyelve…, és amikor lenéztem és megpillantottam a kezét – ahogy a combom markolja – éreztem, hogy elvesztem. Úgy élveztem el, hogy egy hang nem jött ki a számon. Az életemért küzdöttem, úgy kapkodtam a levegő után. Szerintem a szívem is megállt egy pillanatra. Tuti, hogy ezt hívják, annak a bizonyos “kishalál”-nak.
Magam mellé húztam a kanapéra és néhány másodpercig csak élveztem az édes együttlétet
A farka még mindig harcrakész állapotban állt…, fölékerekedtem, az egyik lábam átemeltem a csípője fölött és lassan, nagyon-nagyon lassan magamba csúsztattam mélyen. Pont olyan tökéletes volt, mint amilyenre emlékeztem. Néztem az arcát, éreztem az ujjait belemélyedni a derekamba és megadtam magam a teljes gyönyörnek. Lenyűgözött, felkavart és magába olvasztott az érzés. Túl voltam minden földi érzeten… abszolút mennyország volt. Ahogy elélveztem szorosan megmarkolt és mozdulatlanságra kényszerített. Annyira szorított, hogy már-már fájt. Néztünk egymás szemébe és éreztem, ahogy pulzál a bennem. Ahogy egy icipicit megmozdult, újra éreztem, hogy elönt a forróság. Az orgazmust kívántam. Megállíthatatlanul és vadul követelte a testem, hogy “még-még-mééééég”, de Ő nem mozdult.
Szorított, nézett és valami totális mozdulatlan gyönyörbe taszított
Éreztem ahogy kitölt, éreztem, ahogy élvez és totálisan beleőrültem. Ahogy kicsit engedett a szorításán azonnal próbáltam kihasználni, próbáltam vonaglani, vagy ilyesmi, de azonnal rendre intett. Ördögi eksztázis volt. Egy idő után hiába volt a mozdulatlanság, sorra jöttek az orgazmusaim és a puncim egyre vadabbul reagált rájuk. Úgy húzódott össze, mint egy satu. Minden egyes lüktetése az egész testemben áradt szét. Végül Ő sem bírta tovább, az egyik ilyen összehúzódás magával ragadta. Beleremegett, majd megfeszült a teste…, ujjai bilincsként szorítottak és éreztem ahogy forrón és lüktetve árasztja el a puncim.
Aléltan feküdtünk egymás mellett…, szótlanul…, még jó sokáig. Plusz még pont négy évig, minden áldott nap.
