Jól olvasod, igen!
„Persze, tudom én… Az élet nem habostorta és nem is méznyalás… nameg, hogy semmi sincs ingyen…”
…de szerintem akkor is a pofátlanság magasiskolája kihasználni a magányt, a vágyódást egy társra, a kétségbeesett keresést az igazi után.
Mennyire döbbennél meg, ha a BKK holnaptól úgy hirdetné magát, hogy mostantól a felszállás ingyenes?
Lenne boldogság, ugye? És, ha miután fellépnél a buszra, közölnék, hogy mondjuk azért van egy kis kilométer díj…, leszállási díj…, s ha nyomkodni szeretnéd a leszállásjelzőt, azért is perkálnod kell. Mégpedig nem is keveset. Esetenként akár több ezer forintot is.
Nos, igen, azt is tudom, hogy mindenki úgy hirdet, ahogy akar…
…és, hogy mindenkinek joga van annyira hülyének lenni, amennyire csak tud és elhinni, bedőlni és örülni, hogy vannak még tisztességes dolgok, aztán pedig csúfosan pofára esni, hogy mégsincsenek.
Van helyette szomorú valóság? A társkereső oldalak, minél színvonalasabbak és többet ígérőek, annál nagyobb ívben csesznek át a palánkon!
És persze szemrebbenés nélkül. Regisztrálj ingyenesen és kinyílik előtted az ország összes valamirevaló szinglijének az adatlapja. A nagy fenét! Üres, kép nélküli, minden bizonnyal fiktív oldalakat kapsz…
De sebaj, csak még ezt a néhány sort töltsd ki, tegyél fel néhány fotót és máris özönleni fognak hozzád a tartós kapcsolatra vágyó, tisztességes párkeresők.
Aha! Tudod mik fognak özönleni?!
Az értesítések arról, hogy X.Y., a Z. és társai nagyon szeretnék veled felvenni a kapcsolatot, de sajnos, te kis butus, addig bizony nem jutsz hozzá az érdeklődő leveleikhez, amíg ezt a jelképes 2-3-5 ezer forint havidíjat be nem fizeted…
Na, persze szigorúan csak nagyon igényeseknek… pfff
És persze eddigre Te már szeretnél az „igényesek” közé tartozni
…szeretnéd elhinni, hogy tényleg érdekes voltál azoknak, akik leveleket próbáltak neked küldeni. Ki szeretnéd bontani és elolvasni őket és szeretnél a tisztességes, biztonságos, csillogó-fehér szőrű „lovon” ellovagolni a naplementébe… mondjuk balra… és az se baj, ha a lemenő nap fénye még megcsillan utoljára egy kicsit, a tenger hullámzó, kék vizén…