Szép és jó vele minden.
Imádod csókolni, jó vele enni, megőrülsz, ha hozzád ér és minden testrésze volt már a szádban …..
…de azt mondani neki, hogy “szeretlek”, na az, azért durva lenne, mi?!
Hát valóban.
Olyan nagyon félelmetes és gúzsba kötő, mintha a halálos ítéletét mondanád ki.
Tényleg?!
De miért?
Mitől félsz?
Mitől fél?
Neked mégis mit jelent az, hogy “szeretlek”?
Mit akarsz neki adni?
Mennyit akarsz belőle befogadni?
Az ha kimondod egy forró szerelmeskedés közben-végén, az mégis mekkora baj?
Mondjam vagy mutassam? Elárulom. Semekkora!
Ha nem vagy képes belehalni, ha nem mered magadnak megengedni, hogy beleszeress, akkor valójában pont semmi nem történt.
Egy teljesen cél nélküli energia vesztegetés volt és meggyalázása a testetek vágyainak.
Így sehol sem vagy benne ebben az egészben. És ő sem lesz benne semennyire sem.
Legyen ez egy egy éjszakás kaland, egy könnyed szerető viszony, vagy egy bimbózó vad románc, “szeretlek” nélkül még kis testi esetnek sem mondanám.
Nem bonyolult és nem szól semennyi időre.
Élj, szeress, szeretkezz úgy, hogy nem félsz benne lenni, nem félsz befogadni és nem félsz érezni.
Különben a szex bizony csak kiflicsücsök rágás.
