Andi vagyok. 43 éves és imádom az egyperces meneteket.
Természetesen nem mindig volt ez így, valaha én is “normális” nő voltam. Szerettem a kényeztetést, vágytam az összebújós, lassú szerelmeskedésre és szerettem a romantikát is.
Dehát megismertem valakit…
Hja, ilyen kezdet gondolom gyakran hangzik itt el, de mit tegyünk, tényleg így történt. Roli. Így hívják és pontosan húsz évvel fiatalabb nálam. És ez még a legkisebb gond. A nagyobb az, hogy folyton a szemem előtt van, ugyanis a férjemnél dolgozik.
Tudom, tudom, tudom!
És mindenre van mentségem, bár nem véletlen, hogy másnak eddig nem mertem mesélni erről. A lényeg, hogy a férjem és, gyakorlatilag már évek óta nem vagyunk “úgy” együtt. Ezerszer próbáltuk megmenteni, helyrehozni és működtetni a házasságunkat, de ennek az lett a vége, hogy élünk együtt, mint két jóbarát. Természetesen ettől még nem nyitott a házasságunk, de igyekszünk nem észrevenni, ha a másik kicsit kalandozik. Nem beszélünk róla, nem firtatjuk, betartjuk az illedelmességi szabályokat és ennyi.
Mármint eddig betartottuk, de én most kábé minden ilyet két lábbal rúgtam fel
Szóval a fiú ott van az udvarunkon, minden áldott nap. És úgy néz, hogy elolvadok. Igen, mégcsak 23, de mégis úgy tombol benne a férfierő, mint egy kitörni készülő vulkánban. Gyönyörű, elemi, és pusztító. És persze kurvára tabu lenne a számomra. De inkább mesélem az elejétől:
Egy szál pongyolában álltam a nappali közepén
Épp a második kávémat iszogattam, amikor libbent az ajtón lévő függöny. Odakaptam a fejem a zajra és majdnem végigöntöttem magam kávéval. Ott állt Roland. És mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne elindult felém. Határozottan, egy tempóban szemeit mélyen az enyéimbe mélyesztve közelített. Majd megszólalt:
– Le kellene vinnem a főnöknek a hátsó kapu kulcsát
Néztünk egymásra néhány tized másodpercig. Még sosem volt ilyen közel hozzám és azonnal tudtam, hogy elvesztem. Ez a szem, ez a tűz, teljesen kész voltam. Sietve megfordultam és valahogyan előkerestem azt a rohadt kulcsot és nagyon igyekeztem, hogy ne flörtöljek nagyon, dehát nem igazán sikerült.
Ott állt egy helyben, várt és nézett
Éreztem a köntösös hátamon, ahogy belémfúródik, ahogy szétárad az agyamban és éreztem, hogy akarom. Megfordultam és pont ezt láttam az Ő tekintetében is. Belenyomtam a tenyerébe a kulcscsomót és akaratlanul is mélyet szippantottam az illatából.
– Lemegyek délután vásárolni. – mondtam, fogalmam sincs, hogy miért. De neki volt. Mintha azt mondtam volna, hogy “nem csapnál fel asztalra és basznál meg olyan irgalmatlanul, hogy lélegezni se tudjak”, megragadta a kulcsos kezem, a másikkal belemarkolt a seggembe, belépett a lábam közé és megcsókolt. Hja, jól gondolod, itt volt végem.
Perceken belül ismerősnek jelölt és ezután óránként küldte a mocskos kis üzeneteit
És én persze óránként maszturbáltam is rájuk lelkesen és közben bámultam Őt, ugyanis a gumisműhely nagy üveg fala pont szembe volt a konyhaablakkal. Láttam ahogy felnéz, éreztem, ahogy zizeg a telóm és már csúszott is a kezem a lábaim közé. Álltunk egymással szemben, köztünk azt se tudom hány méter, de néztünk egymás szemébe és én élveztem veszettül. Kurva jó volt. És persze folytatni akartam, és alig vártam, hogy egyszer eljöjjön a pillanat, a közös pillanatunk.
“Leszaladok Tatára reggel.”
Közölte Gyuri, miközben a vacsorát tette elé egy vidám kedd estén. “OOO, jessz!”, ujjongott minden idegszálam és legszívesebben nekiláttam volna azonnal borotválkozni, és aludni, hogy gyorsabban teljen már el ez az este, de ehelyett csak egykedvűen odavetettetm egy okét és hoztam még szalvétát, mert épp elfogyott.
Frissen zuhanyozva, borotválva és remegő lábakkal vártam, hogy végre becsukódjon a nagykapu és meghalljam a léptek hangját a lépcsőn felfelé. Kinyílt az ajtó és ott állt előttem, ugyanazzal a vággyal, ahogy naponta többször végigkísérte öngyönyöreim és tettre készen, hogy végre részt vegyen benne úgy isten igazán.
Szerintem nem is köszönt
De persze ki emlékszik már erre. Minden más pillanatra viszont nagyon is. Kitörölhetetlenül égtek bele a mozdulatai az agyamba. Gyors volt, de nem kapkodós és annyira tudatos, hogy én sem tudtam volna jobban elmagyarázni neki, mit és hogyan szeretek.
Kézenfogva vezetett a kanapéhoz és megcsókolt
Puhán tette a száját az enyémre, majd egy határozott mozdulattal behatolt húsos nyelvével az ajkaim közé. Szorosan tartott, beletúrt a hajamba és megmarkolta a tövénél. A fájdalomtól akaratlanul is hátrébb húztam a fejem, de ő annál jobban szorított és annál mélyebbre tolta belém a nyelvét. Kibaszottul kívántam és Ő ezt pontosan jól érezte.
Elkezdte lehúzni a vállamról a köntösöm és olyan mélyen lélegzett be, hogy úgy éreztem szinte felszippant
A kezei puhák és erősek voltak és én remegve hagytam, hogy felfedező útra induljanak. Markolt és simított egyszerre, és az egész testem azt csinálta amit parancsolt neki az érintésével. Fogalmam sincs hogy csinálta, de egy szó nélkül úgy irányított, mintha örök életünkben egymással szeretkeztünk volna.
És a tekintetével kísérte minden reakciómat
Bennem volt. Teljesen, totálisan, mindent elárasztóan, pedig még mindig rajta volt a gatyája. Végigfektetett a kanapén, felállt és csodálattal végigpásztázott a meztelen testemen. Fellélegzett és letérdelt a térdemnél, belenézett a szemembe, majd lassan, elképesztően nagyon lassan szétnyitotta a lábaimat. Alig kaptam levegőt, annyira izgatott voltam.
Majd a szemével elindult a szememtől lefelé, végig a testemen
És én szemérmetlenül tűrtem, hogy a tekintetével magáévá tegyen. Mert ezt csinálta. éreztem, ahogy egyre gyorsabban veszi a levegőt és legszívesebben sikítva kértem volna, hogy basszon már meg, de nem tettem, csak élveztem zihálva, míg végül rátette a tenyerét a hasamra és egy csendes simítással végigcsúsztatta a szeméremdombomon át egészen a puncimig kissé szétnyitott ujjakkal, ügyelve rá, hogy ne érintse meg a csiklómat, majd egy határozott mozdulattal betakarta az egész területet. Forró volt, hatalmas és lüktetett. Minden. Az Ő keze az én szeméremtestem, az egész hasam…Minden.
Néhány pillanat volt csupán aztán ismét a szemembe nézett, fölémkerekedett és végig fogva tartva a tekintetével belémhatolt
Fogalmam sincs mikor került le róla a gatyája, csak azt tudom, hogy a sírásig baszott
Sokszor, nagyon keményen és még többször nagyon finoman és minimum egy örökkévalóságig élveztem. Vagy tök mindegy, de életem legtökéletesebb szeretkezése volt, az biztos. Azt tudtam, hogy jó lesz vele, de azért enyhénszólva is leesett az állam, bevallom.
Megmosakodtunk, és persze vissza kellett mennie a műhelybe, hogy kész legyen a dolgokkal, mire a Gyuri hazaér
Napokig alig mertem kinézni az ablakon, pedig úgy vágytam, hogy rá, hogy majd bele őrültem, de muszáj volt a helyére tennem a dolgot. Szóba sem jöhetett, hogy belészeressek. a húsz év, az húsz év, de tudtam, hogy nem fogom elereszteni, amíg nem lesz muszáj. Le kellett nyugodnom, közben persze jöttek az üzenetek és én persze nem bírtam ki, hogy olykor ne engedjek a vágyamnak.
Néztem az izmos karját, ahogy dolgozik, és persze néztem a szemeit…
És ment a mozi: eszembe jutott, hogy a szép napbarnított ujjaival megmarkolja a hófehér combom, ahogy belekapaszkodik a csípőmbe és hosszan, mélyen, mint egy víz alól felbukó fuldokló levegőt vesz, és belémhatol…
Pár nap múlva megint alkatrész kellett, de csak a szomszéd városból
Gyuri elindult, Roland feljött és állva az ajtóban, épp csak a gatyáját tolta le és magáévá tett. Nekitámasztott az ajtófélfának, megmarkolt és konkrétan megbaszott. Nem volt se romantika, se simogatás, jó ha megvolt két perc, de azt hittem belehalok. Majd lazán felhúzta a nadrágját, adott a fejemre egy puszit és visszament dolgozni.
És igen, ez kábé szokásunkká vált
Pont annyi időt szánunk a szexre, amennyi van. Ha egy délutánunk van, azt is remekül ki tudjuk használni, de persze a legtöbbször a néhány perces menetekből élünk. És imádom. Mert így pont tökéletes. Csak nézem az ablakból, hallom a lépcsőn a közeledő lépteket és ez pont elég, hogy teljes befogadó állapotomban legyek mire a tálcára kerülök nála. De mi az igazi titka? Mitől kívánom folyton, és vagyok képes állandóan készen állni rá?Talán az. hogy még soha senki nem nézett így rám.
