Jogok, feladatok, kötelességek… ismerős szavak?
De ugyan már, egy párkapcsolatban mégis ki kíváncsi ezekre?! Pedig jobban teszed, ha te is elkezdesz odafigyelni, hogy mi az, ami a TE feladatod a saját kapcsolatodban, a saját életedben!
Ezt a bejegyzést csak egy kis gyors gondolat ébresztőnek szánom, nem szeretnék semmiféle tanulságot levonni a végén. Azt szeretném, hogy ezt mindenki saját maga tegye meg a saját otthonában a saját gondolataiban.
Nemrég, nálam esett meg ez az eset:
Megkeresett egy hölgy, aki azt szerette volna, hogy a párkapcsolatát tegyük egy kicsit jobbá, tegyük rendbe. Sokat beszélgettünk, végül annyit kértem tőle, hogy a következő találkozónkig, kezdjen el tudatosan figyelni, a párjára és minden nap, egyetlen egy -tényleg csak egyetlen egy- olyan dolgot tegyen meg a párjának, amiről tudja, hogy ez a neki fontos, amit szeret.
Alig fejeztem be a mondatom, dühösen felugrott és azt mondta:
“Miért én tegyek érte valamit? Miért én legyek, aki tesz ezért a kapcsolatért? Én vagyok az is, aki ide eljött…”
Oké, tudom, nem könnyű!
Tudom nagy tett rászánni magad, hogy segítséget kérj. De akkor sem nem pontosan értem, hogy ilyenkor mit gondol, mégis mire számít bárki?
Az, hogy valaki elmegy egy tanácsadóhoz, egy coach – oz, egy terapeutához, az valójában csak a jéghegy csúcsa. Egy szakember sem -legalábbis a mai, legjobb tudásom szerint- fogja helyetted megoldani a problémádat, a te életedet. Tudod ki tudja ezt megoldani. ??? Aha, jól gondolod: TE!!!
Egy coach, terapeuta, pszichológus, tanácsadó segít neked megtalálni, előhozni, felfedezni a problémát. Sőt! Még abban is segít, hogy megtaláld, hogy milyen utak lesznek neked a legjobbak, leghatékonyabbak, amin eljutsz a megoldásukhoz. De az út az bizony a Tiéd.
Mi meggyorsítjuk, támogatunk és segítünk. De ahogy az orvos sem adja a szádba az általa felírt pirulát, mi sem fogjuk helyetted kimondani, megbeszélni, vagy végigjátszani a gondokat. De ott leszünk melletted!
Ne sértődj meg, ha feladatot kapsz, és azon főleg ne, hogy TE kapod!
Nyilvánvalóan annak a félnek tudunk feladatot adni és azzal tudunk elkezdeni dolgozni, aki eljön hozzánk. Kérhettem volna azt is, hogy a következő ülésre hozza magával a párját. Jogos kérés lett volna ez a részemről? Hát persze, akkor tudnánk igazán jól haladni, ha mindketten ott lennének. De véghez tudta volna vinni ezt a feladatot?
Nyilvánvalóan nem, ugye? Hiszen abban a pillanatban a férje még nem jutott el oda, hogy tegyen azért, hogy a kapcsolatuk jobb legyen.
Akkor MÉG nem
Viszont azt gondolom, hogyha az egyik fél elkezd valamin változtatni, elkezd valamit jobban csinálni, akkor azt, a párja, ha akarja, ha nem, igenis észre fogja venni!
Ha szeretné, ha nem, hatni fog rá! És hogyha ezek a változások olyanok, amik neki tetszenek, amitől neki jobb, ami a lelkének kedves, amikor úgy érzi, hogy ő kap valamit, az neki jó érzés lesz. Először talán nem is feltétlenül érti, hogy “miért ilyen kedves velem?, miért kaptam ezt?, vagy miért csinálta meg nekem azt?”, nem fogja, tudni, hogy miért teszed ezt az egészet, de hogy észre fogja venni, hogy teszel valamit, valami mást, az biztos. És ez így klassz, mert ez hat!
Ugyanis ettől, az elvárás-, a feltétel nélküli kapástól, minden bizonnyal ki fog nyílni az Ő szeme is! Ettől lesz ő is képes majd arra, hogy megértse, hogy ez igenis “valakin” múlik!
És azt is látni fogja, hogy igenis lehet a dolgokat jobban csinálni
És igenis nem másokon múlik az, hogy jobban érezzük magunkat egymással. És igenis, hogy ezeket a dolgokat lehet forszírozni, ezeket a dolgokat lehet direkt csinálni. Lehet, hogy néha az elején valóban erőből csináljuk, viszont amiket talán először erőből csinálunk, azok bizony attól még akkor is beépülnek a hétköznapjainkba. Mert, ha valami jó, ahhoz könnyű hozzászokni ám!
Azokat bizony nem felejted el, hogy neked jó volt kedden, meg szerdán… és igenis én azt gondolom, hogy ha neked valami jó, ha valami úgy jó, hogy nem is várnak el érte semmit, akkor egy idő után magadtól fog megszületni, saját magadban az az érzés, hogy szeretnéd viszonozni, hiszen szeretnéd, hogy a párodnak is jó legyen, hogy ő is ugyanazt érezze amit te.
…de amíg Te nem vagy kész arra, hogy képes legyél saját magadból, őszintén és elvárás nélkül tenni a kapcsolatodért, addig ne várd el ezt a másiktól se! Nem azon kell gondolkoznunk, hogy Ő mit tesz, hanem azon, hogy vajon mi megtettünk-e mindent!
Ugyehogy nem is annyira bonyolult ezt az egész?
Na akkor most tegyük fel azt a kérdést, amivel kezdtük az egészet: “ki az, akinek melózni kell a kapcsolatáért? kinek kell azt üzemeltetni? kinek kell kifejeznie a szeretetét??”
Tudjátok mit szoktam mondani? Hogy: azon a napon, amikor nem szerettél, azon a napon nem is éltél, az a nap nincs is.
És melyik napokon szeretsz? Amikor teszel valamit, amikor valami módon kifejezed a szereteted!
Te vajon hány napot vesztegettél el már így az életedből? … csak azzal, hogy a másikra vársz? Hány napod volt már, amit nem éltél meg?
Az, hogyha valakit szeretsz, azt mindenféle módon be lehet bizonyítani, nem csak azzal, hogy mondod neki. Miért fukarkodnál, hát?!
Egy csésze kávé, egy bevetett ágy, egy bevásárlás, egy szál virág …azzal, hogy amikor hazajön és fáradt, te figyelsz rá, megkérdezed hogy telt a napja és kíváncsi is vagy a válaszára. Képes vagy letenni a telefont, kikapcsolni a tv-t… ezer, meg ezer dologgal ki lehet fejezni az odafigyelésed, a szereteted.
DE FONTOS! Olyat tegyél, ami Neki jó, ami Neki fontos, hogy ÚGY szeresd, ahogy ő szereti!
Ez az amiért azt szoktuk kérni az elején, hogy kezdj el újra figyelni rá. Hogy fedezd fel újra, hogy úgy lásd Őt, amilyen valójában.
Sokszor a hétköznapokon, a szürke, unalmas hétköznapokon, annyira el lehet veszni egy kapcsolatban, annyira bele lehet süllyedni a saját magunk dolgaiba…
Te például tudod, hogy mi az, amit a másik IGAZÁN szeret?
És persze nem arra gondolok, hogy szeretne egy új telefont, vagy egy drágább parfümöt, vagy fene tudja, hogy miket szeretnétek a felszínen. Itt most arról beszélek, hogy mi az, amit szeretne TŐLED, amit szeretne VELED együtt. Mi az, amitől Ő úgy érzi, hogy tök jó, hogy nekem ez a pasi/nő a PÁRom, hogy ezért jövök haza minden nap.
TE tudnál rá azonnal, csípőből válaszolni?!
Lehet, hogy most ebben a pillanatban te sem tudnád azonnal rá a választ. De ez nem baj, csak ébredj fel és ne legyél rest!
Kezdj el RÁ úgy odafigyelni, hogy bármikor megtudd mondani:
- mi az amitől boldog lenne
- mi az, amitől azt érezné, hogy te szereted
- és mi az amitől ő azt érezné, hogy ő a világ legszerencsésebb embere, mert pont te vagy a párja
Szóval mindenkinek, aki azt érzi, hogy szeretné megjavítani, erősíteni a párkapcsolatát, az legyen szíves és nézzen a tükörbe!
- nyugodtan nézz szembe magaddal, nyugodtan tedd fel magadnak a kérdést, hogy vajon tényleg ez a maximum?
- vajon tényleg ez a 100%, amit meg tudsz adni a párodnak??
- és hogy vajon például TE, szívesen lennél a saját magad társa??
