NYITVA …vajon hervadnak, vagy virágzanak a nyitott házasságok?

Ültem a fürdő padlóján és sírtam…, vagy csak hüppögtem, már nem tudom…

A sokadik érzelmi hullámon voltam már túl, mindenesetre annak örültem, hogy már nem hánytam. 

Képtelen voltam normálisan gondolkozni, csak kavarogtak a szavak a fejemben.  …nyitott házasság, swinger, hármas, domina, switch…, azt se tudtam jól értem-e, vagy, hogy mit jelentenek…, azt meg végkép nem tudtam felfogni, hogy ez velem történik. Néztem magam kívülről, ahogy ott ülök, hátam a hideg csempének támasztom és olyan elcseszettül szerencsétlen voltam, hogy megsajnáltam magam.

Megpróbáltam beállni a zuhany alá, de a lábaim nem mozdultak

Meghúztam újra a vodkásüveget, mintha azt remélném, hogy valami varázsital van benne és egyszerre majd jól felébredek és hangosan röhögve mesélem a pirítós mellett a férjemnek, hogy mekkora baromságot álmodtam…

Ettől a gondolattól erőt kaptam, hogy hátha… és négykézláb valahogy elmásztam az ajtóig

Szélesre tártam és azonnal megcsapott a felismerés rohadt kijózanító szele. Hát nem álmodtad, Anyukám! Kurvára nem! Beleittam újra az üvegbe és röhögve sírtam, úgy kiabáltam saját magammal:

– Nincs álom baszd meg! Valóság van! Meg nyitott házasság…, meg sok borotvált punci és senki nem fáradt, senkinek nem fáj a feje és baszd meg, baszdmeg van. 

Hánytam és sírtam még néhány sort, hol vádlón üvöltve, hol nagyon szégyenkezve, de nagyon sokat nem segített rajtam egyik sem

Reggel az ágyban ébredtem…, meztelenül, fájó fejjel, bedagadt szemekkel és próbáltam felfogni mi történt velem. Valami zavaros képeim voltak egy jól induló, de csúnyán elfajuló beszélgetésről, ahogy a Csabi megpróbálta elmagyarázni, hogy nagyon nem jól van, ami van… és emlékszem, ahogy végre felfogtam, hogy mit is akar, hogy nem arról van szó, hogy igyekezhetnék kicsit jobban, neeeem. Az a hajó már régen elment. Arról volt szó, hogy vagy folytatjuk nyitott házasságban, vagy szépen elválunk. 

Ezt a két rohadt opciót kaptam

Egy kibaszott sima kedd este. Hazaértem, főztem, zuhanyoztam, majd ott ültem a konyhaasztalnál és egyszercsak el kellett döntenem, hogy mi lesz az életemmel. Márminthogy ebből a két lehetőségből melyiket lesz? Kiakadtam…, nem kicsit. Nagyon. Meg nem ütöttem, azt hiszem, de sok mindent mondtam, sok mindent vágtam földhöz…, vagy ki az ablakon???? Jesszusom, nem emlékszem a felére sem! 

Remegett a gyomrom, alig tudtam kikelni az ágyból

Tudtam, hogy dolgozni tuti nem megyek be és azt is tudtam, hogy azonnal beszélnem kell Csabával. Arra sem emlékszem mit mondott hová megy, amikor végül rámcsapta az ajtót… 

Nem állítom, hogy fel voltam készülve a beszélgetésre, de a hallgatásra még kevésbé

És annyit is megtanultam már az évek alatt, hogy nem leszek jobb fej attól, ha halogatok…, szóval két óra múlva ültem a kanapén a második kávémmal, frissen lezuhanyozva és fájdalomcsillapítóval felvértezve, amikor végre meghallottam a lépteit az előszobában. Összeugrott a gyomrom, de valahogy mégis nagyon nyugodt lettem hirtelen.

Leült. Egészen szorosan mellém, egyenesen a szemembe nézett és azonnal belekezdett

– Kiscsillag! Én nem akarlak átbaszni Téged. Szeretlek. Nagyon szeretlek. De ez nekem nem megy így tovább. Nem akarom elnyomni, nem akarlak bántani, nem akarlak elveszíteni… 

– OK. – Vágtam közbe határozottan. Egy teljes órát gyakoroltam a tükör előtt, hogy ezt így ki tudjam mondani és sikerült. Meg sem rezdült a hangom közben. Persze, hogy nem akartam, de a zuhany alatt semmi más nem járt a fejemben, csak az, hogy én nem tudok nélküle élni. Legyen bármi, csak az ne! 

– OK. – mondtam újra, mert láttam, hogy megakasztotta a dolog és teljesen elnémult.

– Komolyan mondod? – olyan halkan és félve beszélt…, teljesen eltűnt az előző határozott, magyarázós Csabi és egy cuki-nyuszi valaki lett belőle hirtelen.

– Most mi a baj? – kicsit feszült lettem, az villant be, hogy lehet, hogy nem is ezt akarja igazán?? Csak színjátszott és válni akar valójában?

– Jajj, semmi, semmi baj, csak… – összevissza kapkodott a tekintetével -, csak nagyon megleptél. Azt hittem majd órákat kell magyaráznom és veszekedni fogsz megint… vagy nem is tudom, de erre nem számítottam. Figyelj, egy egész oldal magyarázatom és érvem van. – ezzel előkapott a zsebéből egy szarrá gyűrt lapot és valóban, tele volt írva szép hosszú sorokkal, bár azt nem tudom mikkel, mert nem olvastam el. 

Csabi, figyelj! – vágtam bele, mert az OK-n kívül azért mást is gyakoroltam ám

– Fogalmam sincs, hogy mit akarsz pontosan, fogalmam sincs, hogy hogy kell csinálni és semmi másról sincs fogalmam ebben a pillanatban, de azt tudom, hogy bármi lesz is, csinálni akarom veled tovább. Nem ígérek semmit, pusztán annyit mondok most, hogy szeretném megpróbálni. Ennyi. Ha nem megy, akkor majd nem megy, de nem adom fel anélkül, hogy ne küzdöttem volna érte… Érted. Nem akarok úgy élni, hogy mi lett volna ha… Legyen! 

– Most viszont, ha nem reggelizünk valamit, simán meghalok…

…ami mondjuk sok mindenre megoldás lenne – de ez már olyan könnyeden és hétköznapian hangzott, mintha nem az imént borítottuk volna fel az egész életünket. Rám mosolygott és megölelt.

– Hülye! Soha nem akarok nélküled lenni! – nagyon erősen szorított és éreztem, ahogy megkönnyebbült Ő is.

Ettünk, ittunk, vásároltunk, élveztük a semmiből jött szabadnapot

Olyan jól éreztük magunkat együtt, mint már nagyon régóta nem. Letisztult, elmúlt, kiszabadult…

Este megcsörrent a telefonja és úgy befeszült, mint egy nem is tudom…, mint egy vádlott. Valamit motyogott és elképesztő gyorsan rakta le. 

– Nyuszi! – mondtam a legkedvesebb hangomon és bár bevallom, élveztem kicsit, hogy feszeneg, szerettem volna feloldani – Most mi a baj? Ne viccelj már, megbeszéltük! Semmi gond! Tényleg! – és még a kezét is megsimogattam, ahogy elmentem mellette a konyha felé.

És valójában tényleg azt gondoltam. Időtlen idők óta nem volt itthon egy egész napot. Ha ennek néhány randi az ára, hát legyen!

 

…3 év múlva

Amikor megcsókolt, azt hittem a villám csapott belém… vagy elütött egy villamos… nem is értettem. Pedig az elmúlt évek igazán izgalmasan és randikban gazdagon teltek. Valahogy a vártnál is könnyebben kaptam el a fonalat. Persze lehet, hogy csak a fájdalom csillapítására tettem, de mégis, kifejezetten élvezetes lett ez az életforma számomra. Lassan többet jártam bulizni, mint kamaszkoromban…

Szóval csókokból sem volt hiány, sőt!

De ilyet még életemben nem éreztem. Már első táncnál feltűnt, hogy olyan ravaszul csillog a szeme és minden mozdulata ott van, ahol én is… egyre közelebb és egyre forróban éreztem. Élveztem, ahogy a kezemhez ér és teljesen odavoltam, ahogy magához préselt… végül beletúrt a hajamba, megmarkolta, hátrahúzta a fejem és se szó, se beszéd olyan mélyen dugta a számba a nyelvét, hogy az egész testem belebizsergett. Férfias volt, határozott, de közben olyan gyengéd, odaadó és mindent elárasztó. Hosszú, érzéki csók volt és közben olyan szorosan öleltük egymást, hogy alig kaptunk levegőt. Majd enyhült a szorítás, de a csók még jó sokáig folytatódott. Játékos, felfedező kalanddá változott, amitől a kezeink is felbátorodtak.

Kamaszos vággyal, de felnőtt érzékiséggel teli éjszaka volt

Egyszerre megszűnt a világ. Minden ami rajtunk kívül volt, egyáltalán nem létezett. Egyáltalán nem zavart ki van körülöttünk, vagy, hogy hol vagyunk. Simogattuk és csókoltuk egymást. Finom volt a bőre, ahogy az ujjaimal bekommandóztam velük az inge alá és teljesen bevadultam, ahogy reagát a kezeimre. Ahogy végighúztam a körmeim finoman a hátán, teljes testével tolt a falhoz és olyan mélyre tolta a nyelvét belém, mintha meg tudna dugni vele.

Játszottam és közben éreztem, ahogy eluralkodik rajtam a vágy…

A vágy, hogy fölékerekedjek és mélyen magamba csúsztassam és addig lovagoljak rajta, amíg kétségbeesetten kérdezgetni kezd, hogy hová mehet el és én csak kajánul vigyorgok és egészen addig nem válaszolok és nem is lassítok, ameddig úgysincs más esélye és akkor megmondom, hogy nyugodtan belém… de akkor már szét is robbant bennem… nekem meg az agyam ettől az egésztől… és éreztem a gatyáján keresztül is, hogy bizony mélyen lenne bennem… és éreztem, mennyire feszül és menyire kemény. Mire feleszméltem már alig volt néhány pár rajtunk kívül, viszont én már annyira kívántam, hogy legszívesebben ott helyben elé térdeltem volna.

Valahogy azért eljutottunk a lakásáig

És a játék nem az én forgatókönyvem szerint zajlott… nemhogy lovagolni, még térdelni sem volt érkezésem. A pillanat aközött ahogy elfordította a kulcsot a zárban és aközött, ahogy sikítva élvezek a konyhaasztalon, alig volt mérhető. Sem a harisnyám, sem a bugyim nem került le, viszont mindkettő a kukába reggel… egy mozdulattal szakította szanaszét őket és kérdés, gumi vagy engedély nélkül úgy megbaszott,  hogy csak megköszönni tudtam a végén. 

A meztelen seggem a pucér asztalon és ő úgy jár bennem ki-be, mint egy igazi orgazmus állat

Képtelen voltam megmozdulni, hol azért mert a gyönyör olyan szintjén jártam, hogy az egész testem remegett; hol azért mert olyan erővel baszott, hogy csak kapaszkodni tudtam a kezeimmel, hol pedig olyan erővel szorította őket, hogy az élvezeten kívül minden más esélytelen volt számomra. Minden kontrollt elvesztettem és teljesen átadtam magam neki. Nem érdekelt az arcom, a sminkem, vagy, hogy kellőképpen finom és nőies vagyok-e, eszement módon élveztem az egészet. 

Felnéztem és kész voltam. Teljesen

Gyönyörű volt a pasi. Az arcán olyan diadalittas győzelmi mámor látszott, ami a testi gyönyörével keveredve valami igazi gigantikus férfi istenné változtatta. Éreztem ahogy újra és újra elárasztja a testem a kéj… megállíthatatlanul élveztem. Tudtam, hogy el fogok ájulni, de szerettem volna az utolsó pillanatig látni, emlékezni, mindent be akartam szippantani belőle… felsikítottam újra mire ő egy hatalmas döféssel belémélvezett…. a testem összerándult és még éreztem, ahogy a forró nedvesség szétterül a fenekem alatt és akkor tényleg elájultam. 

Mosolygott és még a lábaim között állt, amikor felaléltam 

– Hozok egy törölközőt – mondta rekedt kissé fátyolos hangon.

– Jó, de nekem egy zuhany is kellene… ha lehet. Lehet? – akkor fogtam fel, hogy fogalmam sincs kinek a lakásán vagyok, ki ez a férfi és egyáltalán. Semmit sem tudtam róla.

– Persze. Gyere mutatom. – finom volt, kedves és elképesztően megnyugtató. Lesegített az asztalról és kézenfogva vezetett a fürdőig. – Fürödhetsz is, ha gondolod – és a kezembe nyomott egy törölközőt. Jó illatú és végtelenül puha volt. 

– Köszi – és beléptem a kádba

Gyorsan megmosakodtam, de annyira jól esett a forró víz, hogy kicsit ottragadtam alatta. Ő meg csak tök lazán megmosta a farkát a csapban és kiment. Mikor végeztem, körbe mertem már nézni is. Otthonos, barátságos és elcseszetül tiszta volt az egész. Nő kéznek még véletlenül sem találtam nyomát, bár azért nem nyitogattam szekrényeket, persze. 

A hálóban találtam meg, nyakig betakarózva feküdt az ágyban

– Kicsit idebújok, jó? – nagyon félszeg lettem valahogy, kicsit sem voltam a szerepemben. Máskor ilyenkor már ott sem lennék, de most valahogy nem akaródzott innen elindulnom. 

– Persze, gyere! – és felemelte a takarót, meg intett a fejével is, hogy ugorjak gyorsan. Mellébújtam és teljesen automatikusan megöleltem. Olyan kellemes volt, annyira ismerős és természetes az egész. Az elmúlt három év egy vesszőfutás volt az életemben. Annyira rohadtul nyitottak voltunk, hogy sokszor azt se tudtuk, hol jár a másik. Néha azzal vicceltem, hogy ez már nem is nyitott, hanem tárt házasság. 

Egy ideig egyébként tényleg jó volt

Azzal, hogy  kiment a feszültség, valahogy cinkostársakká váltunk és ez újra izgalmassá tett minket egymás számára. Igyekeztünk is mindent megosztani egymással – ami az alap megállapodás volt -, de ez csak többé-kevésbé működött. Sokkal többet voltunk együtt, mint előtte, hisz nem kellett menekülnünk egymás elől, de sokszor csak inkább unalomból, vagy mert nem jött össze mással. Voltak nagyon jó és persze nagyon rossz időszakaink is. Végül meg inkább barátok voltunk, mint házastársak. 

Gyuriba azonnal beleszerettem

Minden megvolt benne, amire régóta vágytam. Igyekeztem ugyanis úgy randizgatni, hogy a féltve őrzött látszat-házasságom ne kerüljön veszélybe. Most viszont előtörtek ezek a vágyak. Rájöttem, hogy én igenis szerelmes akarok lenni. Fontos akarok lenni. Első akarok lenni. Persze, ez ott a takaró alatt nem volt még ennyire tiszta, csak ölelni akartam és, hogy soha ne legyen reggel. Nem akartam elmondani milyen nő vagyok, valahogy olyan szégyenteljes lett az egész életem.

És ő viszont ölelt és nagyon jó illata volt

Egyre beljebb fúrtam magam hozzá, belé, valahogy legszívesebben belebújtam volna. Meg ebbe az egész érzésbe. Addig furakodtam, amíg egyszercsak kezembe akadt újra duzzadó férfiassága. Megörültem, mint egy váratlan ajándéknak és azonnal csókolni kezdtem. Imádtam. Olyan finoman fogtam, ahogy csak tudtam, szinte alig érintettem. Végignyálaztam és finoman cirógattam az ujjammal. Fel-le, körbe-körbe, bejárva az egészet, mint egy titkos kertet. Csókoltam, nyaltam és simogattam és éreztem, hogy halálosan belezúgtam.

A nyelvem hegyével körbejártam a makkját, megálltam a hegyén és lassan, komótosan a számba csúsztattam

Olyan mélyre, amennyire csak tudtam. Élveztem, ahogy kitölti az egész szám, ahogy a garatomnak feszül és éreztem, ahogy gyűlik a nyál a számban, mindjárt nyelnem kell és hallottam, ahogy visszatartja a lélegzetét…, a nyelvemmel lassan masszírozni kezdtem és ő újra gyorsabban lélegzett, nyeltem és nyaltam, majd szívni kezdtem és fel-le mozgattam a szám az egész farkán. Hol erősebben, hol gyengédebben szívtam és a nyelvemmel követtem ahogy ki-be siklik a számban… nagyon kemény volt… megálltam és csak az ujjaimmal masszíroztam tovább, majd újra szopni kezdtem és őrülten élveztem. Megfeszült, gyorsított, megálltam, várt, újra izgatott lett, megfeszült, gyorsított, megálltam, várt… egyszercsak két kézzel megfogta a fejem és addig szorított a farkára, amíg lüktetve tele nem lőtte a szám. Boldog voltam és nagyon álmos.

A reggelinél nem mondtam el neki mindent…

De azt igen, hogy látni szeretném újra. És Ő úgy viselkedett, mint aki nem is érti miről beszélek. Perszehogy találkozunk. Este meló után, gyere fel filmet nézni… azt hiszem ezt mondta, de mindegy is, hogy mit, mert a lényeg a hogyan (!) volt. Semmi, de semmi kétségem nem volt afelől, hogy ugyanazt érzi, mint én. Tudom nagy baromság egy szenvedélyes éjszakából bármit megjósolni, de egyszerűen nem hittem el, hogy rosszul érzek.

Hazamentem és elmondtam Csabinak, hogy baj van

Persze nem hitte el a sztorit, vagyis azt nem, hogy egy este után ilyet mondok… vádaskodott, hogy valószínűleg ezer éve megvan ez a pasi, csak ilyen szemét vagyok, hogy nem mondtam el, de végülis mindegy volt mit mond, tudtam hogy ez a dolog több sebből vérzik és baromság vagy se, de ott azonnal összepakoltam és elcuccoltam egy fél óra alatt tőle. Nem tudtam mi lesz, de már biztos voltam benne, hogy én másra vágyom. Nem voltam így boldog és csak álságos, pótkapcsolatokkal vigasztalódtam. Csabi tört, zúzott és hisztizett… én meg sírtam, mint a záporeső, de eljöttem. 

Gyuri várt este…

Felmenetem hozzá és nem bírtam ki, gondoltam legyen ez az igazság napja, kipakoltam neki mindent. Úgy történt, ahogy várható volt, halálosan beparázott. Ott aludtam ugyan és babusgatott is, de az előző napi lelkesedése valahol árkon-bokron túl járt a mesém után. Nem voltam letörve, telve álmokkal és ábrándokkal álltam végre a világban. 

Újrakezdtem és sikerült

Szóval, jelentem a szerelem nem győz le mindent! Soha, de soha nem fogja legyőzni azt, ha két ember másként szereti egymást. Azt meg végképp nem, ha valaki nem is szeret! A saját elveim, érzelmeim és vágyaim alapján kialakítottam végre a saját valóságom. Megtaláltam és most már nagyon vigyázok Magamra. Szeretem és féltőn óvom az életem. Nincs több átjáróház, nincs több édes-keserű titok. IGAZI emberek, IGAZI érzelmek, IGAZI SZERELEM van.