Sőt! Egyhangú, eseménytelen és olyan “velünk soha nem történik semmi extra”-fajta. Vagyis pont olyan, ahogy szeretem.
IGEN, én így szeretem!
Amitől kívülről általában olyan nagyon unalmasnak látnak bennünket, nekünk az biztonságos, meghitt és szeretetteljes… A férjem és én egyszerű emberek vagyunk és mindennél jobban értékeljük a nyugalmat. Lehet, hogy másoknak ez rémesen hangzik, de számunkra nincs ennél jobb érzés és erősebb összetartóbb kapocs, fejti ki Erika.
Hogy működünk? Elmesélem, de tényleg semmi titokzatos nincs a falak mögött:
Mindig ott vagyunk, ha a másiknak kellünk
Igen. Nem emlékszem, hogy bármi miatt lemondott volna velem egy programot és én sem tettem még ilyet. Mondjuk ez nem nehéz, hisz nem szoktunk semmire igent mondani másnak, amíg mi egymással nem egyeztettünk volna. Szóval az első kérdés, az első egyeztetés, mindig egymással van.
Sosem mondjuk ki az első hirtelen felindulásból megszületett gondolatunkat
Hát igen. Szuper a házasságunk, de korántsem tökéletes. Az, hogy általában összhang van, nem jelenti, hogy mindenben egyező a véleményünk. És amikor nem, mindig hagyunk magunknak annyi időt, hogy az agyunk utolérje az indulatunkat. Jön a “három nagy levegő”, vagy a mágikus “számolj el tízig”, mielőtt belekezdenénk az ellenkezésbe.
Mindig meghallgatjuk, ha a másiknak mondandója van
Ohh, hát igen. Ez talán az egyik legnehezebb, de egyben a legkifizetődőbb rutinunk is és ráadásul a gyerekeknél is működik. Ősrégi tanács: “akkor hallgasd meg, amikor mondani szeretné!” Persze, sokszor nagyon nehéz, hogy félretegyél mindent, leülj és a szemébe nézve végighallgasd, tudom, de valamit valamiért, nem igaz?
Nem megyünk el sehová a másik beleegyezése nélkül
Hát, ez például kicsit sem nehéz. Nem engedélyt kérünk egymástól ugyanis, csak jólesik a hozzájárulása. Elmondani hová megyek kivel, miért és kábé meddig maradok, nem béklyó. Házon kívül is szeretjük tudni hol van épp a másik és jó, hogy megoszthatjuk egymással. Nem az ‘én-időm’ csorbítása ez, sokkal inkább a megosztása és a kiterjesztése.
Nem hívok senkit váratlanul vendégségbe és sosem tenne ő sem ilyet velem
Kedveljük egymás barátait, ismerőseit, de olyat, hogy váratlan helyzet elé állítanánk egymást, lehetetlen dolognak tűnik. Másokat is ugyanúgy tisztelünk, mint egymást, ezért ha valaki érkezik hozzánk szeretünk felkészülni rá-rájuk és úgy alakítani a dolgokat, hogy valóban velük lehessünk és élvezhessük egymás társaságát.
Nem kritizáljuk egymást
Nem vagyunk egyformák. Nagyon nem. Szóval ez néha nehéz kicsit, de bízunk egymás értékítéletében, gondolkodásában és igyekszünk egymást inkább támogatni, mint korlátozni. Persze, ez nem azt jelenti, hogy ha valami totális hülyeséget talál ki, nem mondom rá, hogy nem tetszik, de az, hogy véleményem van, attól még simán támogatom, ha valóban meg szeretné csinálni.
Nem kérdőjelezzük meg egymás döntéseit
Amikor összeházasodtunk, nemcsak a szerelmünkre mondtunk igent. Igent mondtunk arra is, hogy mindennap megdolgozunk saját magunkért és igent mondtunk arra is, hogy a saját magunk többé nem Ő meg ÉN. Hogy tiszteletben tartjuk az egyéni vágyainkat és persze tudjuk, hogy léteznek egyéni vágyaink, de azt is a MI tiszteletében éljük meg. Felelősséggel és megértéssel éljük a mindennapjainkat, emellett tettük le a voksunkat és ezek a korlátok hihetetlen szabadságot adnak Nekünk. Biztonságot adtunk egymásnak és erre vigyázunk is minden egyes nap. Tudom a célom, tudom a vágyaim és azt is tudom, hogy kivel szeretném elérni.
A házasság nem csupán szerelem kérdése
A házasság egy elhatározás, egy felelősségteljes döntés, egy elköteleződés. Nekünk így jó. Lehet, hogy ez másnak elviselhetetlenül egyhangú, izgalommentes, vagy talán élhetetlen, de mi ezt választottuk, emellett köteleztük el magunkat és nekünk ez a tökéletes kapcsolat.
Szóval mi más izgalmakat keresünk…
Kiteljesedünk például egymással a hálószobában, hitelt veszünk fel, dolgozunk és gyerekeket nevelünk. 😉
