Judit kiszabadult
Nem pont így tervezte a pikniket… ez most eggyel jobban sült el, mint amire számított.
“Megőrültem már bezárva. Annyira mehetnékem volt, hogy szinte fájt, hogy az irodában kell ülnöm. Napok óta szuggeráltam mindenkit magam körül, hogy raboljon már el végre és vigyen ki a zöldbe.
Képtelenség volt egy helyben maradni, amikor ennyire ragyogott a nap. Levegőre vágytam. Meg fűre, meg vízre, meg romantikára.
A lift előtt futottunk össze
Nem túlzok. Konkrétan egymásnak csapódtunk. A héten már negyedszer. Véletlennek majdnem több, mint sok…
Elképesztő illata volt. És ahogy feltartottam a kezem és a tenyeremmel megtámaszkodtam a mellkasán, az egész alkarom tőle illatozott egész nap. Basszus! És akkor még nem is mondtam, hogy mennyire jó volt hozzáérni. Persze ő maximum a vállamat tapizta le.
Mindegy is. Kis napi extázisnak tuti jó volt, dehát csaja van. Nem is akárki. Az az elcseszettül dögösvörös a könyvelésről. A végtelenségig érnek a combjai és tényleg vörös. Természetes, a francba!
– Jajjj! Bocsánat! – hebegtem béna zavartsággal
– Semmi gond – mondta ő azzal az elképesztő nyugodt, szexis, bugyimba nyúlós hangjával, miközben a tekintetével gyakorlatilag már meg is tette.
Kétség nem fér hozzá. Ez flörtöl velem, basszus! És milyen szemtelenül! De miért csuklik el mindig a hangom, amikor így rámnéz… kész vagyok.
– Ez már lassan tényleg kínos! Esküszöm, nem vagyok ekkora balfék – igyekeztem lazulni kicsit.
– Tudom – válaszolta és csak nézett mélyen a szemembe. Én sem siettem levenni róla a kezem és csak jó pár pillanat múlva vettem észre, hogy bámulom a szemét.
– Bocs, újra! Szép napot – trilláztam és fordultam volna el, amikor megfogta a karom.
– Hagyd már! Semmi gond, mondtam. Figyelj, nincs kedved egy olyan cég nélküli céges kis kerti bulihoz? Az Atilla szervezi, tudod a rendszergazda srác. Valahol itt a várostól nem messze. Megyünk egy páran tőlünk.
– Lenni éppen lenne, de hogy jövök én oda? Márminthogy nem hívott meg és valószínűleg nem is fog.
– Meg fog! – és rámkacsintott
– Tényleg? – kacérodtam el számomra is váratlanul
– Ühüm – bólogatott mosolyogva
– Hát jó. Akkor ott a helyem! – azt hiszem minden fogammal mosolyogtam. Sőt!
– Hát sziaaaa, addig is! És vigyázz a folyosókon, sok az ámokfutó!
Rányújtottam a nyelvem és hátat fordítva elviharoztam a büfé irányába.
Aztaaa! Ez bizony konkrét flört volt! Istenem!
Ez nem normális! Kicsit megszeppentem, ahogy végiggondoltam hogy is volt az egész… a folyosó kellős közepén épp csak nem csókolóztunk. De végig olyan szorosan álltunk egymással szemben, hogy az már simán szexnek minősül. Anyám, de rohadtul szexi!
Még aznap megkaptam a meghívó e-mailt
Persze, innentől triplán vert a kicsi szívem egészen szombatig. Na, akkor kábé ötszörösre gyorsított. Nagy volt az esélye, hogy szívritmuszavarban simán meghalok, de hogy a bordáim elrepednek, az biztos volt… olyan erővel kalapált. Ki gondolta, hogy pont ő fog elintézni nekem egy olyan kerti pikniket, amire hetek óta vágyom?! Jó kis véletlen… már megint.
Az egyik csajjal megbeszéltük, hogy egy autóval megyünk ki
Vagyis, mivel nekem nem is volt, gyakorlatilag ő visz ki. Mókás kalandnak ígérkezett. Délutánra volt megbeszélve a buli kezdete, mert, hogy bográcsozunk, medencézünk és élvezzük a kertet, meg a jó vidéki levegőt. Na, annyira azért nem volt vidéken, háromnegyed órára volt a várostól, de nagyon jó volt elhagyni a betont, akkor is.
Sokan voltak már ott, amikor leparkoltunk a ház előtt, de őt nem láttam
Mindegy. Ez akkor is jó, ha el sem jön. Sőt! Akkor is, ha a nőjével jön. Mert, basszus ezt nem is kérdeztem meg! Mondjuk összeugrott a gyomrom ettől a lehetőségtől, de csendre intettem a kisördögeimet. Mindenképpen jól fogom ma érezni magam. Van pázsit, medence, fröccs, napsütés, és a társaság is egészen jónak ígérkezik. Szóval, hajrá!
Rosé fröccs volt és bikini. Über-király!
Imádtam. Egy idő után úgy felszabadult mindenki, hogy már röhögtünk mindenen. Volt egy srác, persze, aki vitte a prímet és egy teljes stand-up show-t nyomott. Ráadásul nagyon jól. Sírtunk, annyira vicces volt. De, persze mindenki a legjobb formáját hozta egyébként is. Nagyon jó volt hangulat.
A szememnek azért nem tudtam parancsolni
Folyton rajtakaptam magam, hogy a tekintetemmel folyamatosan őt keresem. Épp a kerítésnél voltam, amikor megérkezett. Vagyis megérkeztek, mert persze elhozta a vöröset magával. Mintha gyomorszájon vágtak volna. Nem gondoltam, hogy ilyen szar lesz meglátni így, de az volt. Meglepett, dühített és el is szontyolított rendesen. De aztán megláttam hogy szálltak ki a kocsiból. Gondolom valami vita közepén lehettek, mert úgy csapta be az autó ajtaját, hogy csak úgy zengett az utca. Csoda, hogy a nő nem esett ki a másik oldalon a légnyomástól. De szerintem tuti megsüketült. Nem vett észre, úgyhogy szélsebesen visszafordultam és letelepedtem a medencéhez, mintha nem is láttam volna semmit.
Mikor beért már fülig érő szájjal és széles jókedvvel pacsizott le mindenkivel
Mosolygott, de nagyon nem tűnt őszintének. Nyoma sem volt rajta a keddi fesztelenségnek. A pusziosztásban én is sorra kerültem, de kábé olyan volt, mintha az unokaöcsém puszilt volna meg. Sőt. Inkább, mintha a …aaaa …fogalmam sincs. Ilyen hideg puszit még életemben nem kaptam. Majdnem sírva fakadtam. De, tényleg! Ehelyett persze inkább kevertem egy újabb adag fröccsöt magamnak és közelebb ültem a vidámabb oldalhoz. Röhögtünk, viccelődtünk, ömlött a hülyeség rendesen.
Senkit nem akasztott meg az újak érkezése szerencsére, én meg voltam olyan jó színésznő, hogy rólam sem gondolhatta senki, hogy vihar dúl kicsi lelkemben. Pedig dúlt! Vagyis tombolt rendesen.
Készült a vacsora, aki tudott beszállt az előkészületekbe
Én is igyekeztem magam hasznossá tenni, így legalább nem őt bámultam. Ami persze erős túlzás, hiszen bárhová mentem a házban, a kertben mindenhol belé botlottam. Lépten-nyomon az utamban volt. Hol nekitolattam, hol rányitottam a szúnyoghálót, vagy simán megfogtam a kezét, ahogy egyszerre nyúltunk a borosüveg felé. Ha akartam volna sem tudtam volna direkt ennyiszer hozzáérni. Már a végén tényleg nem tudtam eldönteni, hogy ez inkább komikus, vagy kurva csúnya tréfát űz velem ez a rohadt mörfi.
Akkor egyszer csak meghallottam, hogy valaki veszekszik
Perszehogy ők. A fürdőbe mentek be és a szavak ugyan nem voltak kivehetők, de az világosan kiderült,hogy veszekszenek. Ahogy kilépett dühösen az ajtón, undokul visszaszólt:
– Jó, menj! Megmondtam, el sem kellett volna jönnöd!
Azt sem tudtam, hova bújjak, hogy meg ne lásson. Nem akartam, hogy tudja, hogy hallottam. Huhhh, de ciki.
Taxi jött érte és elment
Nem tudtam, hogy örüljek -e, vagy sem? Hogy őszinte legyek, nagyon nem éreztem jól magam ettől a helyzettől. Persze az jó volt, hogy egyedül maradt, de valahogy így, nem annyira volt az igazi. Persze a jó borok, a lobogó tűz, meg a mókás társaság sokat segített. Szép lassan elkezdődött oldódni a hangulat. Valahogy köztünk is újra egyre több lett az összenézés, a vicces hozzászólás, meg úgy a mindenféle kontaktus. Már nem éreztem, hogy véletlen lenne, ha mellém lép a medencénél, vagy amikor belekavarok a bográcsba.
Esteledett
Persze még javában fenn járt a nap, de már érezni lehetett, hogy lassul a tempó mindenkinél. Mellém lépett és végre megint úgy nézett rám, mint az iroda folyosóján. Mélyen, áthatóan és elcseszettül szexisen. Suttogva, annyira, hogy szinte csak olvasni tudtam a szájáról a szavakat, azt mondta:
– Elmegyek hátra, a fészerhez. Négy perc múlva gyere utánam!
Köpni, nyelni nem tudtam és persze nem volt kérdéses, hogy követem-e. De négy perc múlva?? Mi van?! James Bond-dal randizom? Hurrá! Annyira rejtélyes és izgalmas volt, hogy teljesen behaltam tőle. Mint egy hülye picsa. Nem hittem el magam sem, de tényleg beájultam néhány szavától. Élveztem persze és számoltam, mint a güzü.
És mentem persze, mintha kötelező volna
– Sziaaa – suttogta, miközben a kezét hátulról a derekam köré fonta, szorosan magához húzott és a nyakamba csókolt. Olyan forró volt a szája, mint a vulkán. És én boldogan engedtem elalélva, hogy folytassa becserkésző hadműveletét. Csókolva haladt körbe a nyakamon és forgatott szépen, míg szembekerültem vele. Úgy mozgatott, olyan óvatosan és lassan, mintha egy halom hímes tojás volnék. Akkor újra a szemembe mélyesztette a tekintetét, két kezével megfogta a fejem és megcsókolt.
Követelőn és szomjasan. Úgy vette birtokba a számat a nyelvével, mint akinek élete vágya teljesült ezzel a csókkal.
Olyan, mindent elárasztó, mindent felülíró, vad és szenvedélyes volt, hogy az egész testem beleremegett. Ebben a csókban egy komplett szerelmeskedés volt benne.
Kicsit távolabb húzódott és határozottan megfogta a kezem. Nézte az arcom és elindult a hátsó kert felé. Semmi kérdés, vagy ellenállás nem volt bennem, úgyhogy egyre határozottabban és egyre gyorsabban lépkedett. Nagyon jó, bizsergető és izgalmas érzés volt. Még sosem éreztem magam ilyen biztonságban.
Már a hátsó kiskapunk is túl voltunk és egy kis domb felé tartottunk
Akkor eszméltem fel, hogy egy komplett kis piknik szett van nála. Igen! Volt pléd, meg bor és szerintem csoki is. Önkéntelenül is elmosolyodtam és basszus boldog voltam! Nem vicc! Tényleg boldogságot éreztem.
Nem beszélgettünk. Csak néztük egymást, hol mosolyogva, hol őrült komolyan és lépkedtünk. Úgy tűnt, mint aki tudja, hogy hová tartunk, úgyhogy egy cseppet sem aggódtam. A domb tetején megállt és körbenézett. Elengedte a kezem, lerakta a bort, meg a bármit, ami még nála volt és egy laza mozdulattal szétterítette a plédet.
Tényleg olyan volt, mint egy filmsztár. Tökéletesen sikerült neki a mozdulat (nagyon mosolyogtam magamban). Végre én is körbenéztem és mindent megértettem. Egy olyan kis tisztás-szerűn voltunk mint, amit kifejezetten szerelmi légyottra teremtett volna a Jóisten. Tényleg olyan volt amit, minden lány álmodik életében egyszer.
Magához húzott és újra megcsókolt
Már nem volt olyan vad és követelőző. Olyan volt, mint aki sosem akarja abbahagyni. Mint aki tényleg azért sétált fel erre a dombra, hogy élete csókját beteljesítse velem. Csodálatos volt. Duzzadt, húsos ajka az egész számra rátapadt, nyelvével óvatos és nagyon alapos kutatóútra indult a számban. Simogatott, ölelt és csókolt a nyelvével. Fogalmam sincs, hogy csinálta, de néhány percen belül totál extázisban voltam. Velem ilyen még sosem történt. Próbáltam kicsit átvenni, vagy legalábbis aktívabban részt venni az akcióban, de folyton nyugalomra intett.
Az izgalomtól rekedt hangon a számba súgta:
– Hadd élvezzelek, kérlek. Engedd, hogy felfedezzelek!
Megszólalni nem tudtam, de valószínűleg megérezte az odaadásom, és folytatta a csókokkal borításom. Teljesen kész voltam.
Lassan elkezdett vetkőztetni
Simogatva, csókolva, közben minden négyzetcentit, amit szabaddá tett. Ilyen lassan még életemben nem lettem meztelenné téve, de ennyire nem is élveztem még vetkőzést, az is biztos. Úgy nézett rám, úgy ért hozzám, hogy én voltam a világ leggyönyörűbb nője. Én még ilyen szépnek sosem éreztem magam. Fantasztikus volt. Annyira elvesztem ebben az élményben, hogy egy idő után már azt sem tudtam, hol vagyok. Nem számított sem Ég, sem Föld, csak az ő két szeme és a forró ajkai. Eszembe sem jutott semmilyen illem, hogy szabad-e ezt első randin, vagy, hogy kurvára foglalt a pasi, aki a meztelen testem csókolja gyönyörbe éppen. Azt hiszem, teljesen elveszettem a józan eszem. Minden úgy volt jó, ahogy volt. A teljesség és a határtalanság. Semmi más nem volt a fejemben. Csodálatos, filmszerű és gyönyörű volt.
Mikor végre én is visszacsókolhattam, már réges-rég nem az a nő voltam, aki ide felsétált
Úgy éreztem, én vagyok a Világegyetem legcsodálatosabb szeretője. Valami olyan szexdémonná váltam általa, akiről azt sem tudtam, hogy létezik. Azt meg végképp nem sejtettem, hogy bennem is lakhat egy ilyen boszorkányos nő. A gyönyör, az odaadás, vagy a tekintete, ahogy elmerült bennem, nem tudom mi hozta ki belőlem, de a lényeg, hogy kiszabadult. Ahogy én kiszabadultam a természetbe, a testemből is előbújt végre a kisördög.
Férfit még így nem kívántam
Akartam. Őrjöngve akartam. Megvesztem érte. Teljesen. Mindent akartam. És én élveztem azt, ahogy őt csókoltam. És csókoltam mindenhol. Vadul, finoman, harapva, sóhajtva mindenhogy. Ahogy végül a farka mélyen a számba csúszott, …elélveztem. Egyszerűen annyira kívántam és ahogy a szám hirtelen tele lett vele, olyan megállíthatatlan orgazmusom lett, hogy azt hittem belehalok. Ezután teljesen mindegy, hol értem hozzá, vagy, hogy ő hol hozzám, csak remegő kéj volt minden mozdulatunk.
Fáradtan és boldogan feküdtem a szúrós pléden
Néztem, ahogy emelkedik a mellkasa minden lélegzetvételnél. Lebegtem és azt éreztem, hogy végre élek. A testem még nagyon messze volt, de az agyam olyan pengeélesen és kristálytisztán dolgozott, mint talán még soha. Minden mozdulat beleégett. A mozdulatok és az érzések. Tudtam, hogy elvesztem. Tudtam, hogy a sorsom megpecsételődött. Tudtam, hogy már soha nem fogom beérni kevesebbel, de már azt is tudtam, hogy mit keresek, s, hogy biztosan bennem van. Ha vele nem is, de biztos voltam benne, hogy ez már az én részem, ez már én vagyok.
Az én élményem, az én testem, az én vágyam, az én gyönyöröm.
Tényleg ÉN voltam, végre.