Emlékeztek Rékára? Jöjjön a folytatás…
“Természetesen a következő napokban a kategória összes videóját megnéztem”
Kezdetem nyilván azokkal, amik a Zsolt által küldött témában voltak, aztán egyre nyílt a világ. Azon kaptam magam, hogy a fotóim egyre jobbban hasonlítottak a kis mozikon látott nőkére. Sőt!
Sokkal tovább léptem. Rendeltem a meglévő uncsi kis szex-készletemhez. Vásároltam fűzőt….még vibrátorokat és természetsen bondázs-szettet is. Na nem valami ultra durvát, de kis ostorost, szemkötőst…
Egyre azon morfondíroztam, hogy, hogyan is nézett ki az a szoba
…pontosabbban azon, hogy milyen is volt az ágy….vajon elég hosszú e kötözőszalag, vagy venni kéne még hozzá….fel lehet e egyáltalán kötni valahová? Hány szék van, ha az ágy mégis béna lesz….totál kész voltam.
Na persze a leginkább attól féltem, hogy nem leszek elég jó. Fogalmam sem volt hogyan leszek képes fájdalmat okozni neki.
Ami még ennél is jobban kétségbeejtett, hogy mi van, ha túl nagyot fogok okozni….
Annyira ismeretlen volt a terep. Annyira jó voltam bármi másban. Kivéve ezt. Teljesen talajt vesztettem. Mint egy szűz kislány kb úgy aggodalmaskodtam.
Zs:- Szia!
R:- Helló! Hol voltál egész nap? Rádszakadt a “hivatal”?
Zs:- Hagyjuk! ….Hogy vagy?
R:- Nagyon jól!! Komolyan!
Zs:- Az jó. Viszek holnap meglepcsit. Te csináltál listát, hogy mit kérsz?
R:- Hagyd már ezt a hülye “mitkéreket”!
Zs:- Jajj..nemár! Komolyan kérdezem. Nekem lehet, hogy egyszerűbb.
R:- Nem. És zavarba hozol vele! Megoldom. Csak legyél ott! Meg a szád! És persze a farkad!
Zs:- Ki nem hagynám!
R:- Most kuszáj kicsit dolgoznom….és nem ígérem magam estére sem.
Zs:- Azért majd figyellek!
R:- Ok. Csókok
Nem nyitottam ki aznap este a gépem.
Nem akartam tovább a béna mondatokat ragozni. Most már telejsen kész voltam a megélésre és idegesített a várakozás.
Átéltem százszor vagy ki tudja hányszor, csinálni akartam. Nagyon!
Alig tudtam kivárni a reggelt.
Tiszta karácsonyi hangulatom volt. Csak a Jézuska helyett egy nagggyon rossz fiúval készültem ünnepelni.
Üvöltött a zene az autóban és csodák csodájára még a nap is sütött. Be kellett kapcsolnom a tempomatot, mert folyton azon kaptam magam, hogy tövig nyomom a gázpedált.
Nem akartam hívni vagy üzengetni, de valószínűleg ő is izgult, mert rámüzent.
Zs:- Vidám reggelt! Már úton?
R:- Köszi! Persze. És eléggé jól állok, nem nagyon van forgalom, szóval tuti, h időben ottleszek! Te?
Zs:- Én is. Bejössz a parkolóba, vagy felvegyelek valahol?
R:- Legyen ahogy a múltkor, légyszi!
Zs:- Ok, persze. Akkor, 5 perccel előtte a kinti parkolónál?
R:- Vszeg én még hamarabb. Ha nem leszek a kocsimnál, bementem a kávézóba pisilni.
Zs:- Ok 🙂
10 perccel hamarabb kanyarodtam a parkolóba és már ott várt.
Furcsa volt. Együtt ittunk egy kávét, majd beültünk az autójába és szomszéd utcában lévő panzóhoz mentünk. Semmiségekről beszélgettünk és jó volt. Szeretem, hogy van agya. Azt hiszem kevés taszítóbb dolog van, mint a butaság. Megvártam az autóban míg felvette a kulcsot, visszajött értem és végre bementünk.
Az előző negyed óra nyugodtsága egy pillanat alatt foszlott köddé
Ahogy becsukódott az ajtó mögöttünk, mintha egy másik világ nyílt volna ki. Még az arca is teljesen megváltozott.Ahogy rámnézett, ahogy a hangja elcsuklott mikor végre megszólalt, úgy hatott rám,mint az áramütés.
“Kiszáradt a szám, az ölem lüktetett és szemernyi kételyem sem volt többé semmiről. Pontosan tudtam hová fogom a karabínert beakasztani és még azt, hogy melyik tűvel fogom először megkínozni a farkát.
Viszont most ezek az orgazmusok nem elgyengítettek, hanem teljesen feltöltöttek.
Teljesen eluralkodott rajtam az “uralkodhatnék”.
Vérszemet kaptam.
Sosem hittem volna, de működött.
Végül persze nem bírtam tovább és megkönyörültem rajta.
Oltári volt, ahogy végre elélvezett. És a legoltáribb még utána jött. Nem bírtam parancsolni magamnak. Képtelen voltam abbahagyni a masszírozását.