+18! Veszélyesen szexi tartalom!

(+18!) Szex az első randin?! Naná!

Valójában, ha nincs szex az első randin, teljesen oktalanná válik az “első” kifejezés. 

Tök fölösleges számolgatáson törni a buksid, ugyanis szinte biztos, hogy akkor az első találkozótok, egyben az utolsó is volt.

Ha van amiben biztos vagyok, akkor az ez.

 

 

És így van ezzel Anna is. Olvassátok, szeressétek! 

-Hogy szex az első randin?? Ez most kérdés? Nemkérdés, hogy szex az első randin!! Nem hiszem, hogy volt olyan randim valaha, amikor nem így volt.
-Bocs, de teljesen rossz a kérdésed!
-Rájöttem mi a gond! Az, hogy mit is nevezünk szexnek. Szóval találkozunk, kávézunk, limonádézunk, rámnéz, ránézek és ha ez a nézés “olyan”, akkor ez már szex. Ha nem, akkor csak egy kávé volt és nem randi. Ennyi.

Tehát az első randi az szex. Még akkor is, ha nem bújunk azonnal ágyba. 
Egyébként ez azért viszonlag ritka, hisz miért ne tennénk? Mire várnánk?

Nos? Ja, hogy meséljek konkrétan?! Ja igen. Jöjjön hát:

 

Íme a kedvenc, szex-az-első-randin sztorim:

Főiskola. Első nap. Több, mint háromszázan az előadóban. Lista-lista hátán, melyik előadáshoz mik az elvárások, jegyzetelés ezerrel, végül a szivatós könyv-jegyzet összesítés is kikerült. Fele nem beszerezhető, fele rohadt drága, az összes többi max kölcsönözhető…ultra szívás. Persze nem mindenki annyira lelkes, hogy izgassa bármi is ezekkel kapcsolatban, de én nagyon szerettem volna letudni, beszerezni az elején a nagy részét, mert azt gondoltam, hogy utána már nagyon le fog kötni a tanulás.

Nos, ténfergés, egyeztetés, próbálsz szimpatikus tekinteteket elkapni. Meg félmondatkat, hogy valakinek idejárt a nővére is, nála megvan egy csomó…de persze kurvára nem ismersz senkit.
Leroskadtam reménytelenül egy ablakbeugróba és igyekeztem átlátni a helyzetet. Elmélyedtem a sok össze-vissza papírban, amikor éreztem, hogy mellém ül valaki.

 

Megszólalt, felnéztem és mintha mindig így lett volna. 

Hogy ülünk egymás mellett ezen a keskeny padkán és beszélgetünk.
Vagy csak bámuljuk egymást….nem is tudom, hogy kezdődött már igazán. Köszönt és volt néhány félmondat ez biztos, de nem ettől volt olyan bizsergető az tuti. Azt mondta, hogy van egy tippje és ő most elmegy a fogalmam sincs melyik könyvtárba és felderíti, hogy ott mi a helyzet.
És nekem elképzelésem sem volt, hogy hol is van az a könyvtár és miért jobb, mint a többi, de vele akartam menni.

Kisétáltunk ketten a főiskola nagy dupla ajtaján és lépkedünk a metró felé nagy egyetértésben. 

A háromszázvalamennyi közül, csak ő meg én. Nem volt kérdés merre fordulunk, ki melyik oldalon megy, ki dugja be előbb a jegyét a kezelőbe…csak megtörtént. Mintha 50 éve így sétálnánk a városban.
Na persze ez csak a kívülről volt így.

Valójában a szívem úgy kalapált, hogy majd szétverte a bordáimat és még a tenyerem is izzadt ….. és nem hiszem, hogy igazán sok értelmes és egybefüggő mondatot mondtam volna.

 

De nem számított. Már rég nem a könyvtár felé mentünk. 

Két megállóval arréb hagyta az autóját valami parkolóban. Beültünk, indított és percekkel később a város tetején egy erdő rejtett védelmében, már a blúzom tépte vadul. Úgy csókolt, mint egy szomjazó sivatagi vándor. Minden porcikám remegett ahogy hozzám ért. Egy kényelmetlen sportkocsi hátsó ülésén talált rám a menyország. El sem hittem.

 

És persze akkor fel sem fogtam. 

Nem akartam egy pillanatra sem elengedni. Teljesen meztelenre vetkőztünk és annyira élveztem ahogy néz. Annyira jó volt elveszni a tekintetében. Éreztem, ahogy felfal, ahogy imád, ahogy bekebelezi az élményt. Csak mi voltunk, csak mi számítottunk.

Úgy nézett, mint aki soha nem szeretné elfelejteni amit most lát. Ahogy végigpásztázta a testem szinte éreztem a bőrömön az érintését.

 

Libabőrös voltam és izzadtam egyszerre. 

Majd mélyen a szemembe nézett, széttárta a combjaimat és lassan, de erőteljesen belémhatolt. Hatalmas volt és kőkemény. Minden millimétert éreztem és élveztem, Eszméletlen volt, ahogy birtokba vette a testem. Letaglózott, uralkodott és úgy isten igazából tett a magáévá. Olyan erővel élveztem el, hogy azt hittem elájulok.
Éreztem, hogy ő sem fogja sokáig bírni, de tévedtem. Úgy szorította és béklyóban tartotta a csípőm, hogy képtelen voltam megmozdítani.

Viszont így ő, úgy irányította a tempót, ahogy akarta. 

A tehetetlen mozdulatlanságom és az ő fesztelen szabadsága úgy felizgatott, hogy pár perc alatt az extázis olyan fokán voltam, mint még sosem. Úgy élveztem el folyamatosan, hogy képtelen voltam abbahagyni. Orgazmusmámorban úsztam.

Teljesen új volt számomra az élmény. 

Amikor végül a hasamra élvezett csak a boldog szemét láttam. Nem tudom meddig tartott földöntúli szexünk, de nem is érdekelt egyáltalán. Sem a külvilág, sem az idő múlása. Az ablakok teljesen átláthatatlanná váltak a párától, és az egész testünk tacsakos vizes volt az izzadtságtól.

A hajam kócos volt, a sminkem elkenve és csak mosolyogtam. Kívül-belül.

Sokáig. Nagyon sokáig voltunk szeretők. 

A fősuli bulis évei alatt végig….aztán majdnem összeházasodtunk, de végül szakítottunk és örök szerelmet fogadva egymásnak szeretők maradtunk.
Ha a teljes nagy-nagy igazságot szeretném bevallani, lehet, hogy be kellene ismerem, hogy valójában sosem lett vége és még ma is tart.

    Még szintén kedvelheted...