Van bennem valami megb@..hatatlan???

Bizonyára van…

Mondta ki hangosan a tükörképének, ahogy állt a fáradt napsütésben és azzal foglalatoskodott, hogy tüzetesen szemügyre vegye magát. Nyilván van. De mi?? Fel nem foghatom. Nézte a tökéletes formáit, a makulátlan bőrét, ahogy kirajzolódott itt-ott egy-egy izom… Önkéntelen mosolyra húzódott a szája. Minden a helyén és minden pont akkora, amekkora kell. Se több, se kevesebb. Élvezte, hogy szép. Szerette a szépséget…

 

Könnyedén végigsimított a mellén…

A bimbója, mintegy varázsütésre összehúzódik az ujjai alatt. Nézte, hogyan változik a sima, finom bőr feszessé és ráncossá. A teste megborzongott a kikényszerített kéjtől. Végigfutott a gerincén és a lába között landol a vágy és a fejében azonnal elindult a kedvenc mozija.

“Belép egy irodába és a pasi, -…a bárki, csak legyen elég csillogó a szeme- minden kérdés nélkül felrakja az asztalra, széttépi a harisnyáját és úgy megdugja, hogy levegőt sem kap”

Fasza álomkép…

Gondolta és hanyagul végigdől a kanapén. A hatalmas tükörben nézte, ahogy hosszú combjai felfekszenek a színes szövetre. Különösen gyönyörűnek látta ma magát. A szájába mélyesztette az ujjait, megnedvesítette őket és, mint egy kéjes, lusta macska résnyire szűkült szemmel várta az érzést, ahogy elérik végre a csiklóját. Másik kezével durván megmarkolta a mellét és ellentmondást nem tűrően, gyakorlatilag megerőszakolta saját magát. 

 

Mi ebben olyan nehéz?

Kérdezte morcosan, ahogy ismét szembenézett a tükörrel? Szemrehányás volt a tekintetében és egy elveszett kislány. Persze a probléma nem volt ekkora, de ez ma nem volt egy jó kis nap. Tegnap éjjel végre eljutott az Ádám ágyáig, de a nagy robbanás ismét elmaradt. Azt hitte végre eljön az a varázsos asztalra felbaszós kefélés, de valahogy megint a rossz nő bújt ki a bőréből. De miért? Miért lesz végül mindig az Ő kezében a korbács? 

Nyilván a férfiakkal van a gond…

És ez részben igaz volt ugyan, de tudta, hogy benne van ebben azért Ő is nyakig. Kaján vigyorra húzódott a szája, ahogy felidézte a múlt éjszakát. Ahogy próbált sokáig úrinő és leigázható kiscsaj maradni, majd, ahogy sehogyse haladt a dolog és egy óvatlan pillanatban már kötözte is ki Ádámot… a rákövetkezőben pedig már úgy lovagolt a száján, hogy érezte, ahogy szinte fuldoklik a pinája alatt a szerencsétlen. Eközben pedig ő, olyan vadul kínozta a farkát a kezével, hogy ma biztosan nem lesz olyan pillanat, hogy szegény pára el tudná felejteni a tegnapi liasont. Könyörgött az orgazmusért… könyörgött jó sokáig. De nem jutott volna ide a dolog, ha az elején átveszi a vezetést, ha férfiként irányít és lehengerli Andit. Észveszejtő volt egyébként. De rohadtul nem erre vágyott. 

Nézte magát ismét. Kissé kritikusan…

Megint sokáig, de csak  nem talált magában semmi megbaszhatatlant. Az előző négy kapcsolata mégis mind oda jutott, hogy végül ő állt a fasz másik végén. Nos, akkor miért?? Mindegy, cuki leszek. Mostantól, ígérem, cuki leszek! Übercuki!! Semmi bilincs, semmi korbács, semmi dildó, csak a meghitt, ábrándos pillarezgetés és a lenyűgözhetőség sugárzása. Pasit akarok!! Igazi FÉRFI-t!!! Mondta ki hangosan. Majd újra, meg újra és újra… Mintegy mantra, mondogatta magának és érezte, ahogy a felhők lassan oszlani kezdenek a feje fölül. Egészen ellazultak a homlokában az izmok. Fura, nem is érezte hogy ráncolja őket. Ki tudja, mi mindent nem tudott még magáról, futott át az agyán és végre egy kicsit megértően nézett magára.

Nyolc óra volt…

A kapucsengő hangja ugrasztotta fel a kanapéról. Undok, követelőző hang volt. 

– Igen! Ki az? – szólt bele lenyomva a kis piros gombot, mintha nem tudná

– András vagyok – élces, reszelős hangja volt. Magabiztos és olyan férfias, amitől a lányok bugyijának bizony le szokás csúsznia

– Gyere! Második. Liftből ki, balra. Nyitom – maga sem értette miért, de kicsit tárgyilagosabbra sikeredett a hangja, mint szerette volna

De ahogy belépett…, ahogy talán nem is köszönt…, ahogy megcsókolta, minden kérdés és válasz értelmet nyert. Andi megszólalni sem bírt, András egyszerűen lerohanta

– Úgy kívánlak – lihegte bele a nyakába, miközben hosszú, erős ujjaival beletúrt a dúst szőke hajába és minden gondolkodás nélkül elindult vele a konyha felé. Csókolta, harapta, markolta, ahol érte… és Andrea életre kelt… vagyis megadta magát. Nem akart ellenkezni, nem akarta megkötözni, csak élvezni, érezni akarta, ahogy kívánja a férfi… ahogy birtokba veszi, ahogy felfalja. Szoknya volt rajta és egy igen drága harisnya, de nem számított. Érezte, ahogy a finom anyag egyszercsak bevág a bőrébe, ahogy András tépi le róla. Élvezte a fájdalmat és élvezte a gyönyört. El sem hitte, hogy ez vele történik. Hogy megtörténik. Hogy annyi év és annyi töketlen fasz után végre jött egy férfi, aki most kurvára meg fogja dugni. Nem kicsit, tudta, hogy ez lesz az A dugás, amire évek óta várt.

András semmit nem aprózott, vagy finomkodott el

Pont úgy, mint azokon a titokban, szemlesütve nézett titkos filmeken, igen… minden pont úgy történt. Addig tolta maga előtt, fél kézzel a harisnyáját szaggatva, míg nekimentek a konyhaasztalnak. Akkor egy határozott mozdulattal felültette rá, félrehúzta a bugyiját és nemes egyszerűséggel belédugta kőkemény farkát. Frenetikus volt és totál ismeretlen ez az élmény. Sikított gyönyörében. Semmi nem számított, semmin nem gondolkozott, csak hagyta, hogy elvesszen. Végre megengedhette magának azt a luxust, hogy rábízza magát egy FÉRFI-ra. Ölelte, csókolta közben és olykor megpróbálta nézni és a fejébe vésni a képet, bár teljesen biztos volt benne, hogy erre örökre emlékezni fog. “Végre meg lettem baszva!!!” – ujjongott magában.  Végre úgy volt minden, mint az összes titkos álmában. Imádta. 

Fél óra múlva, a második pohár bor után…

Azon gondolkozott, hogy honnan került az életébe ez a pasi? Már nem is emlékezett, hogy kinek, a melyik buliján találkoztak először, és hogy derült ki, hogy ugyanannak a cégnek dolgoznak… és, hogy vajon, hol a fészkes büdös francban volt eddig. Nézte és imádta. A kezét, a hangját, a tökéletes hasát… gyönyörű volt. Egy igazi beteljesült álom. Kiszállt a kádból és nem törölte meg magát azonnal… hagyta, hogy a hab magától csússzon végig gyönyörű testén. Tudta, hogy a férfi nézi és élvezte.

Visszafordult és rámosolygott… magára tekert egy törölközőt és besétált a hálószobába. Leült az ágy szélére és kihúzta AZT a kis fiókot. Ujjaival finoman végigsimított a bilincs hűvös acélján. Megpöcintette a láncot és élvezte a megcsörrenő, ismerős hangot. Belebizsergett. 

– Mit csinálsz? – hozta vissza a valóságba a rekedt férfi hang

– Semmit – mosolyodott el  és visszatolta a fiókot… hátradőlt az ágyon és a feje tetejére állt benne a világ. Ott volt András, anyaszült meztelenül, akit most fejjel lefelé látott ugyan, de ugyanazt a vágyat látta a szemében, amivel érkezésekor léptett be az ajtón és ez tökéletesen a helyére billentett mindent. Ez a fura tótágas világ most végre bekebelezte őt. Érezte, ahogy a törölköző szétnyílik és csúszik lefelé formás melleiről… odaadón becsukta a szemét és tudta, hogy András el is fogja venni. Érezte, ahogy a kívánja, ahogy szája elindul a combján felfelé… a forró leheletét, az erős kezeit, a nyelvét… és igen, minden a helyén volt végre.