Adrienn vagyok, 38 éves és még soha nem volt férfitól orgazmusom
Tudom, kábé mindenki ledöbben, amikor ezt kimondom, de sajnos ez az igazság. A legrosszabb pedig az benne, hogy egyedül én tehetek róla…
Minden az első alkalommal kezdődött. Már egy éve jártunk, pettingeltünk, játszottunk és bár nem érdekelt különösebben a szex része, odavoltam attól, hogy mennyire kíván. Persze én is élveztem, de azt mindig sokkal jobban, amikor magamat kényeztettem. A simogatása nem volt valami érzéki. Kapkodós, akarós, tolakodós volt, nadehát mit lehet várni egy kamasz fiútól. Én 14, Ő 18 volt… Szóval Ő olyan boldog volt ettől, nekem meg nem volt különösebben fontos, hogy van-e tőle orgazmusom. Ovis korom óta maszturbáltam, gyakorlatilag minden szabad percemben, bőven megvolt az élményem, semmi hiányom nem volt, kicsit sem volt fontos, hogy Ő csinálja. Az volt a fontos, hogy örüljön. Hogy férfinek érezze magát és amikor rákapott nem volt megállás.
Aztán persze már azt akartam, hogy AZ megtörténjen. Nagyon!
Nem, nem kívántam igazi szexuális vággyal, de technikailag nagyon érdekelt. Úgy éreztem, hogy amióta megszülettem erre vágytam. És, óóóó, hát igen! A behatolás csodálatos volt. Olyan csodálatos, hogy el sem hittem. Úgy éreztem átléptem valami igazán varázslatos világba. Annyira átléptem, hogy a többi része nem is érdekelt. Az már annyira nem volt különleges, hogy szinte észre sem vettem, hogy vége lett. De ekkor már elkapott a gépszíj. Akartam azt az első behatolást. Mindig. Újra meg újra át kellett élnem. Alig vártam, hogy nyugiban lehessünk, már rántottam is magamra. A többi része a dolognak ugyanúgy nem lett se jobb se rosszabb (persze nagyon jó volt), de az első pillanat minden egyes alkalommal ámulatba ejtett. Talán nem függőség ez, de azért eléggé hasonlított rá.
És ami persze igazán kellett az egészből, az az Ő energiája volt
Az az energia, amikor egy pasi elhiszi magáról, hogy egy Isten. Mindenért kárpótolt ahogy imádott. Imádta a hangom, a bőröm, a szemem, azt, hogy mit tett velem… és nem, orgazmusom egyetlen alkalommal sem volt vele, valójában végig nagyon élveztem, hogy együtt vagyunk. Hogy így vagyunk együtt… és félreértés ne essen, valójában fizikailag is élveztem, szóval nedves voltam, sikítottam és sokszor még remegtem is, csak beteljesülésem nem lett sohasem. Hogy ez azért volt, mert jobban esett őt néznem, azt élveznem, amit ő ki tud ebből venni, vagy mert tetszelegtem a csodálatosság szerepében, azóta sem tudom, hisz azóta is mindent feladtam ezért, ezért a nem tudom miért.
Csodás vagyok. Egy szex – Istennő
Legalábbis minden szerelmem, partnerem, kalandom máig így tart a fejében. Igen, tényleg nem túlzok, minden egyes férfi, akivel valaha a lepedőre kerültem, ódákat zeng arról, hogy én mennyire fantasztikusan intim, nyitott és odaadó vagyok. Külön hosszú levelek születtek, a nemlétező orgazmusaim méltatására, amik állítólag olyan eget – földet rengetők, hogy inkább természeti csoda ez már, semmint földi esemény. Vicces igen, az összes pasim szerelmes volt, vagy van az orgazmusaimba, sokan a mai napig meg-megkeresnek, hogy ha csak még egyszer láthatnák… ezt vettem volna el? Tőlük? Magamtól?? Nem. Nem voltam rá képes még sosem. Valahogy jön a kattanás az agyamban és megadom amire várnak, vagyis azt hiszik, hogy megadom… Szóval “csodás” vagyok, egy igazi csaló szex – Istennő.
Néha szégyellem, hogy mit teszek másokkal, magammal…
És néha persze elkeseredem, hogy sosem találok magamnak már senkit. Pláne nem valaki olyat, aki szeretne igazán megismerni. Aki nemcsak addig jutna el velem, hogy tükörnek használ a saját csodálatához. Nagyonnagyon szeretném, ha valaki végre felfedezne, ha valaki végre meglátná, hogy van még bennem valami a felszín mélyén. Tudom, hogy ezért nekem is tennem kell, hogy ki kell lépnem az álarcom mögül, hogy végre meg merjem mutatni magam, de bevallom félek. Nagyon. Olyan nagyon sokáig voltam tökéletes, hogy mi van, ha majd a valóság nem lesz ennyire imádnivaló? Hogy eddig, ha nem érezték, hogy kellene belőlem több, akkor talán nincs is olyan, akinek ez valóban kellhetne…
